A soju (ejtsd: szodzsu) Dél-Korea nemzeti itala, eredetileg rizs-alapú zömmel 20% alkoholtartalmú (eredetileg mongol) ital. Nemzeti ital jellege nemcsak abból adódik, hogy helyi sajátosság, hanem abból is, hogy közösségformáló ereje van...

Azt, hogy minden nagyobb koreai vacsora mellé ill után soju is jár, hamar megtanultuk itteni barátainktól. Az ital igazi jelentőségét azonban csak most kezdem megérteni. Ahhoz, hogy elmeséljem, mi a jelentősége, fel kell vázolnom a koreai életmód jellegzetességeit. Aki a sojuról akar részleteket olvasni, annak ajánlom a Wikipedia szócikkét.

Arról többször írtam már, hogy mennyire sokat dolgoznak a koreaiak: reggel korán kelnek, nyolc körül már dolgoznak, és bár elvileg nyolcórás a munkaidő, este hat előtt kizárt hogy végezzenek. Sőt, jellemzően este nyolcig, vagy akár tízig is bent maradnak - semmi esetre sem mennek haza hamarabb mint a főnökük. Rövidre fogva halálra dolgozzák magukat, a családot hétköznap gyakorlatilag alig látják. De emiatt sem a pasik sem az asszonyok nemigen panaszkodnak. Ilyen feszített életvitel mellett nagyon fontos szerepe van annak a néhány órának amit időről időre a barátaikkal töltenek el.

Itt kerül az asztalra a soju. A stresszes életet élő, rengeteget dolgozó koreaiak, akik ráadásul arra vannak szocializálva, hogy érzéseiket elrejtsék, gondjaikat magukban rendezzék, a barátokkal, kollégákkal eltöltött estéken a soju mellett engednek fel. Soju nélkül nem is menne. Soju nélkül nincs barátkozás, nincs nevetgélés, nincsenek viccek... Ha a mellékelt képre kattintotok, eljuthattok a Jinro sodju cég honlapjára, és különösen a "Fresh" soju reklámja alapján is megerősödik ez a vélemény. (Az ADdict rajongóknak kötelező megnézni!) Nálunk is azt tartja a mondás, hogy addig nem lesz igazán senki a haverod, amíg egyszer rendesen be nem rúgtok együtt. Hát, ez itt többszörösen is igaz. Nem is hagyja ki senki a kollégákkal való ivászatot, akkor sem ha ez azzal jár, hogy a családra még kevesebb idő jut.

Az elmúlt fél év után az is nyilvánvaló lett, hogy ha külföldiként akarnál koreaiakkal barátkozni, akkor ez a szabály többszörösen igaz. Az angollal nehezen barátkozó koreaiak számára ráadásul a soju a nyelvi akadályok leküzdésében is segít. Az elmúlt héten két ilyen alkalmat éltem meg, az elsőt KDI tanulókkal (kedden), a másodikat szerdán a taekwando óra után a mesterrel és néhány diákjával.

Az alábbi képen azt láthatjátok, hogyan barátkoztam össze Kriszta MBA hallgató társaival.

Az ivászatba Krisztával hajnali kettőkor csatlakoztunk be, és egészen ötig tartott - addigra elég magasra ugrott a véralkohol szintünk és a barátság hőfoka is ;) Arról nem tudok még beszámolni, hogy a barátság-generáló hatás mennyire hosszútávú, mindenesetre az éjszaka egyik eredménye az lett, hogy Juyong (középen) Kriszta mellett engem is meghívott egy családjával eltöltött hétvégére. Ja, és másnapra sem felejtette el. Útibeszámoló szeptemberben várható!