Döbbenetes - nem elég, hogy az OECD országok közül a koreaiak dolgoznak legtöbbet, hetente hat munkanapot, 49 órát, de ők kapják a legkevesebb szabadságot is: évente három napot

Az OECD listája szerint Koreában dolgoznak a legtöbbet az emberek, átlagosan heti 49 munkaórát. Ez majdnem egy egész munkanappal több mint hazánkban, miközben mi is a listavezetők közé tartozunk. A franciáknak évi öt hét szabadság jár, a koreaiaknak azonban csak három nap.

Lee 39 éves és a dél-koreai mezőgazdasági és halászati minisztériumban dolgozik. Minden nap 5.30-kor kel, és a reggeli teendők után két órát utazik azért, hogy beérjen a munkahelyére 8.30-ra. Általában este 9-kor áll fel számítógépe mellől, majd hazautazik, bedől az ágyba, hogy néhány óra múlva elkezdje következő ugyanilyen napját. Hatszor egy héten, miközben évente három szabadnapot kap. Igen, hármat. A gyerekei és a felesége 10-15 percet találkoznak vele hét közben, hétvégén valamivel többet, bár sokszor az sem jön össze, mert gyakran előfordul, hogy be kell ugrania az irodába. Lee – aki néha íróasztalán alszik - nem érzi magát „munkaalkoholistának”, mivel ez a megfeszített tempó teljesen normálisnak tekinthető Dél-Koreában, ahol egy átlagos munkavállaló 2357 órát dolgozik évente – ami hat és fél órát jelent élete minden egyes napján. Az OECD 2008-as rangsorának élén a dél-koreai munkavállalók állnak, már ami ledolgozott munkaórákat jelenti.

Az OECD listáján a görögök állnak a második helyen, 2052 éves munkaóra-átlaggal, és mögötte áll a kelet-európai trió: Csehország, Magyarország és Lengyelország. Az USA szintén az OECD átlag fölött van: a lista kilencedik helyezettje a maga 1797 órájával. Egyetlen ország híres rövid munkahetével: Franciaországban 35 órát dolgoznak hetente. Ezzel mégsem a franciák a legkényelmesebbek: mögöttük végezetek a listán a hollandok (1391 éves munkaórával), megelőzve a norvégokat és a németeket.

Dél-Korea is elmozdulni látszik azért az OECD normák felé, miután a kormány 2004-ben bevezette az öt napos munkahetet az iskolákban és az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél. Azonban a korábbi beidegződések még annyira élnek, hogy a változás csak lassan megy végbe. Az ázsiai országban meglehetősen tekintélyelvű a vállalati kultúra: az emberek addig nem mennek haza, amíg a főnök is bent van, inkább az irodában lézengenek. Csak a főnök távozása után érzik, hogy indulhatnak.

Teljes cikk: Üzletietika