Az első két napunk alatt a városból főleg a felhőkarcolókat láttuk. Meg a kis utcákat pici boltokkal és mindenféle értékes, gagyi, illatos és büdös dolgokkal tele.

A kajálás különösen nagy kihívás, na nem éppen nekem, hanem a lányaimnak. Az egyik nem szereti a húsos illetve a fűszeres kajákat, a másik épp ezeket szereti - kivéve ha kínai ízesítéssel készültek. Hogy minek jöttünk mi épp Kínába?! Ehetőnek tartott kaját találni még nem lehetetlen, de olyan kaját, aminek a fele nem marad a tányéron: na, ilyent eddig nem találtunk nekik.

Kalandjaink a világ leghosszabb szabadtéri mozgólépcsőjénél kezdődtek. A közel egy kilométeres utazás fél órát vett igénybe, és nagyon kifáradtunk tőle. Utána megnéztük Hong Kong egyik legrégibb templomát, a Man Mo-t, amely a Kwan Yu isteneinek áldoz. A templomban vágni lehetett a füstöt, annyi füstölő égett egyszerre - kár, hogy nem szabad fényképezni, mert az isten-szobrok nagyon klasszul néznek ki! Ezután ellátogattunk a Bank of China Tower 43. emeletére, ahonnan nem csak a panoráma volt lenyűgöző, hanem a hatás, amit a pózolási képességeinkre gyakorolt! :-)

A nap fénypontja talán az volt, amikor a Hong Kong szigeten álló Viktória hegycsúcson elköltött Burger King ebéd (gáááz, tudom) után felszállt a felhő a város felett és kitárult előttünk a panoráma. A délutánt ott töltöttük, hogy megvárjuk az esti kivilágítást - nagyon megérte. A hegyről kicsit nehezen lehetett lejutni, ötszáz méteres sor állt a "Peak Tram" előtt, de lejutottunk. A kijáratnál ott várt a 15C jelű busz, ami nyitott tetejű "doubledecker", és a csajok nagyon élvezték, hogy ezzel jöttünk le a kikötőbe.

Holnap (ha nem zuhog), megyünk Lantau szigetre és megnézzük a világ legnagyobb bronz buddha-szobrát. Folyt köv :-)