Nem akarnék olyan sablonos dolgokat írni, hogy meleg van (30 fok) párás a levegő (90%), vagy hogy magasak a felhőkarcolók... Még akkor sem, ha tényleg ezek a legerősebb élmények az első itteni napunk után

A felhőkarcolók között nem is gondolnám, hogy tizenkét éve itt is kommunizmus van, ha a szállodaablakblakból kinézve a szomszédos huszonsokemeletes ház látványa nem sugallná az elhanyagoltságot. Ez is Hong Kong, az egy szál alsógatyában boltja előtt ácsorgó bolttulajdonos városa. A hiper-szuper belvárosi résztől párszáz méterre ott van a szegény kína, ott bújik meg a ginseng-árusok boltja, a kalandvágyó turisták kincsesbányája.

Az ázsia-fíling persze a belvárosban is ott lebeg: a felhőkarcolók tövében az állványok bambuszból készülnek, az utcai snack igazi kínai kaja... Eközben az utcát belengő tipikus kelet-ázsiai szagok nekem - Szöul után - már igazán fel se tűnnek.

Nekem nagyon kedvesnek és segítőkésznek tűnnek az itteniek, ehhez a benyomáshoz legalább ötven százalékig az is hozzájárult, hogy a város gyakorlatilag kétnyelvű: a feliratok, a bolti áruk címkéje, a buszmegállóban a menetrend... Még a hatvan körüli nénit is nyugodtan megkérdezhettem, hogy fel tudja-e váltani a tízdollárosomat, mert nem elég hogy megértette, sajnálkozott, hogy nincs elég aprója, de utána kitartóan addig kérdezgette a körülötte utazó helyieket, amíg nem talált valakit, hogy kisegítsen minket.

Még mindig lenne miről írnom, de inkább feltöltöm a mai képeket a Facebookra, és inkább kipihenem magam. Holnap, az időjárás függvényében, újabb élmények várnak!