Mikroökonómia tanárunk házi feladatban megkérdezte, hogy mit gondolunk arról, hogy kell-e korlátozni, hogy a csebolok banktulajdont szerezzenek. Mivel a csebol fogalma nem volt világos számomra, utánanéztem...
A csebol (angol átírása chaebol vagy chaebul) olyan óriás-vállalatokat takar, mint a világszerte ismert Samsung, Hyundai Kia Automotive Group, LG Group és a nálunk kevésbé ismert SK. Ezek, lényegében, családi vállakozások, melyekbe sokszor az állam is beszállt.A 20 legnagyobb csebol ad Korea össz GDP-jének (1312 Mrd USD) 65%-át (850-et) - vagyis megkerülhetetlen szereplők, mind a gazdaság, mind a politika számára.
A felsorolt négy vállalatcsoport (konglomerátum) a fenti sorrendben 174 - 110 - 95 - 88 milliárd dolláros éves bevétellel rendelkezik, és így gyakorlatilag meghatározza, hogy mi történik Dél-Korea gazdaságával.1961 után kezdődött meg az ország gazdasági fejlesztése, és ebben a kormány kiemelt szerepet adott a csebolonak. A fenti négy csebolon kívül még legalább 15 olyan csebol van, amelynek bevétele a 10 milliárd dollár feletti sávba esik.
Egy csebol általában 20-50 különböző profilú vállalatból áll, jelentős külkereskedelmi tevékenységet végez. A hatvanas-nyolcvanas években az állam folyamatosan támogatta a csebolok tevékenységét, pénzzel, hitelekkel, stb. A kilencvenes években, a 97-98-as pénzügyi válság közepette az állam (Világbanki nyomásnak is engedve) feldarabolta ezeket a Mammutokat - a Hyundai például három darabban él tovább (Hyundai Kia Automotive Group, Hyundai Heavy Industries, valamint Hyundai Department Store Group neveken), az LG két nagy darabra tagolódik (LG Group és LG Displays).
