Mielőtt a témába belemélyednénk, elöljáróban néhány szó az ismerkedésről. Abból induljunk ki, hogy Koreában nem illik ismeretlenül megszólítani egy nőt. Ha tetszik neked egy lány, akkor meg kell kérned a mellette tartózkodó férfit, hogy mutasson be neki. Nem lehet ám, csak úgy, lerohanni valakit. Ebből következik, hogy az utcán sem szólíthatsz le senkit - de érdekes, hogy a pasik meg sem fordulnak egy "csini" nő után, és hangos megjegyzéseket sem tesznek soha.
Ha házasodni készülsz, mint Ün vagy Moon (a kollégiumi szingli 28 évesek), akkor bevett dolog, hogy internetes társkereső útján szervezel magadnak randit. Nem tudom, kinek milyen az ízlése, speciel nekem nem jönne be, de végsősoron igen praktikus módja az ismerkedésnek. Beírod a paramétereket, elvárásokat, és már dobja is a gép neked a lehetséges menyasszonyok listáját. Moon mostanában rendszeresen jár ilyen találkozókra, és egyszerűen "blind date"-nek hívja - ugyanis tényleg nem lát még fényképet sem a lányról előtte...
De térjünk át a lényegre: az udvarlásra! Itt mindig a pasi hívja meg a nőt, mondjuk az első ebédre/vacsira/habos kakaóra. Fel sem merül, hogy a lány fizeti a saját fogyasztását. Ha viszont a vacsi után a lány ragaszkodik hozzá, hogy ő fizessen, ez biztos jele annak, hogy neki nem jött be a dolog... Ha mindkét fél elégedett, de legalábbis kíváncsi a folytatásra, akkor újabb és újabb randik következnek. A fiúk folyton ajándékokkal kedveskednek a lányoknak, úgy kezelik mint egy hercegnőt! Az is bevett dolog, hogy a párok úgy mutatják ki egymásnak az érzéseiket, hogy az egészségükért aggódnak. Nem kizárt, hogy az egyik randin az ajándék egy nagy doboz multi-vitamin tabletta lesz! (Nem viccelek.)
Ahogy komolyabbra fordulnak a dolgok, ugye, a vonzalmak egyre erősebbek... De senki ne aggódjon az erkölcsök miatt: itt még a mai napig sem nagyon elfogadott dolog a házasság előtti szexuális élet. Az utcán, más nyilvános helyen, nem illő ölelkezni, csókolózni meg pláne. Talán ezért is van, hogy az egymással cívódó párocskák idétlen módon ütlegelni szokták egymást. Ráncigálják a másikat, ütögetik a karját, stb.
Azt, hogy nem nyilvános helyen mi történik, nem kell nagyon találgatni. A laza erkölcsű ifjúság, és a házzaságtörők kedvenc helyei az ún. love-motelek, illetve az ennél olcsóbb árfekvésű DVD-szobák. Utóbbiakból a környékünkön legalább tíz van, talán az egyetemek közelsége miatt, tehát van rá kereslet. A DVD-bang (olyan ez mint a noare-bang, azaz karaoke bár) elvileg egy privát "mozi", ahol két-három ember megnézhet egy filmet. Ha ilyen helyre mész mindig ugyanannyit fizetsz: egy DVD kölcsönzésének az árát. A jobb időkihasználás miatt a legtöbben a 3-órásakat szokták választani... de hát könyörgöm, a Gyűrűk Ura lehet, hogy nem a legjobb választás - ki akarna orkokat nézni "közben"?!
A DVD-bang berendezése a legendák szerint egy nagy plazma/LCD-TV-ből és egy óriási méretű ágyból áll. Feltételezem azért, hogy jobban lásd a tévét... Ja, és hogy el ne felejtsem, van mindegyik szobához fürdőszoba is :-)
Az esküvőig vezető út, tehát hosszú, és talán nem is rögös. Ün és Moon már elindultak rajta, és én jó szerencsét kívánok nekik!!!
Kérdés, lányok, urak?