Tegnap megmerítkeztem Szöul kulturális világában, és jobban esett bármilyen fürdőnél. (Elnézést a Széchenyi-fürdő rajongóktól...)

Már másfél hónapja készültünk meglátogatni a Klimt kiállítást, ami egy hét múlva bezár. Amikor Krisztával megnéztük a kiállytás honlapját, felfedeztük, hogy ugyanott, nagyjából egy időben egy izgalmasnak ígérkező fotó kiállítás van. Tegnap reggel, gondoltam, megnézem, hogy akkor mikor is van ez nyitva, de amikor kiderült, hogy a fotókiállítás aznap zár, gyorsan összepakoltam és elindultam.

A Seoul Arts Center a város déli részén fekszik a Nambu busztermináltól 5 percre. Az a honlapon található térképről is kiderül, hogy egy épületegyüttesről van szó, de nem gondoltam, hogy ekkora területről beszélünk!

A kiállításokat a Hangaram Art Museumban tudtam megnézni, de előtte még vettem egy isteni eperfagyit a múzeumban található jópár étterem egyikében. Jól is jött, mert a jegyért sorba kellett állnom a napon - kellemes 25-27 C lehetett, és a koreaiakkal ellentétben nekem jól esett, hogy a jegyvásárlást napfürdőzéssel és a fagyi nyalogatásával töltöttem.

A múzeum látogatást Yousuf Karsh, 1908-ban született örmény portré fotós száz leghíresebb portréjának megtekintésével kezdtem. Óriási élmény volt! Nehéz lenne szavakba önteni, milyen érzések kavarogtak bennem, amikor Einstein szemébe néztem, vagy amikor Jaqueline Kennedy egészalakos portréját csodáltam meg... Sokáig elmerengtem Teréz anya portréján is, de igazán Eisenhover tábornok mélyreható tekintete és személyisége nyűgözött le.

Akit kicsit is érdekel a fotózás, és esetleg nem ismeri Karsh portréit, annak nagyon melegen ajánlom a figyelmébe. Szerintem, csak az ő portréit tanulmányozva, gyakorlatilag megtanulható a portréfotózás... Hihetetlen zseni volt! Zsenijének egyik legjobb példája a Pablo Casals portré, amely a csellóján játszó művészt örökíti meg - hátulról!

Könnyeimmel küszködve jöttem ki a kiállítóteremből, annyira megfogott a pasas az, ahogy egy-egy képpel a világ leghíresebb legendáit lekapta. Találtam egy weboldalt, ahol rengeteg Karsh portré megtekinthető, érdemes végigböngészni.

Kis szusszanás után, vettem egy levegőt, és beléptem Klimt világába. A Total Art és a szecesszió nagymestere életéről és munkásságáról egy teljeskörű áttekintést kaphattam, korai munkáin, plaktájain, híres arany színű képein, erotikus rajzain keresztül egészen a késői tájképekig... Utóbbiakról (szégyen vagy sem) eddig nem is tudtam.

Ennyi élmény után nagyon jól esett egy kis lazítás, ezért bebarangoltam az art center parkját, ahol rábukkantam egy giga-mega-romantikus kis tavacskára, vízeséssel, miegyébbel... ahogy a nagykönyvben meg van írva. Talán csak annyi bibi volt benne, hogy nem volt mellettem egyik romantikus partnerem sem :-)

Még mielőtt visszajöttem, körbesétáltam a  területen, mert végre élveztem, hogy normálisan kinéző (értsd: építész által profin kivitelezett) épületek között lehetek! Így bukkantam rá a Koreai Kalligráfia Múzeumra. Ide nem volt érdemes megvennem a belépőt, mert ugyan rengeteg kalligráfia volt az épületben, de egyetlen angol szó sem volt sehova kiírva (a múzeum nevét leszámítva). Pedig annyira kíváncsi lettem volna, hogy miért vannak épp azok a tekercsek, papíruszok kiállítva! Sebaj, legközelebb hozok magammal egy koreai gájdot - lehetőleg olyant, aki a romantikázásra is használható ;)